HÍREK

Search

Alapszabályzat

AUTÓMENTŐK MAGYARORSZÁGI SZAKMAI SZÖVETSÉGE

ALAPSZABÁLY

Elhatározva az AUTÓMENTŐK MAGYARORSZÁGI SZAKMAI SZÖVETSÉGÉNEK létrehozását, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát:

Az AUTÓMENTŐK MAGYARORSZÁGI SZAKMAI SZÖVETSÉGÉNEK 2017. november 29. napján megtartott alakuló közgyűlése az alábbi Alapszabályt fogadta el:

I.

A szövetség adatai

1. A szövetség neve: AUTÓMENTŐK MAGYARORSZÁGI SZAKMAI SZÖVETSÉGE

2. A szövetség rövidített elnevezése: AMSZSZ

3. A szövetség székhelye: 1223 Budapest, Völgy utca 5.

4. A szövetség alapító tagjainak nevét, székhelyét és képviselőjét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi.

5. A szövetség működési területe: Magyarország

6. A szövetség elektronikus levelezési címe: amszsz2017@gmail.com

II.

A szövetség célja, tevékenysége

1. A szövetség céljai:

- A magyarországi járműmentő vállalkozások, szervezetek szakmai összefogása, egységes működési mechanizmus, egységes szakmai sztenderdek kialakítása,

- A szabályozott működéshez szükséges jogi környezet kialakításának elősegítése,

- A szakmai utánpótlás biztosítása,

- A közúti közlekedés biztonságának javítása,

- A társas szervekkel, a közlekedés más résztvevőivel koordinációs munka végzése,

- Oktató-felvilágosító munka végzése,

- Az országban működő járműmentő vállalkozások működésének elősegítése,

- A kialakult egységes szakmai vélemények, elképzelések felkarolása, nyilvánossá tétele, képviselete.

2. A szövetség tevékenysége:

A szövetség a célok megvalósításával közvetlenül összefüggő társadalmi és gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

III.

A szövetség működésére vonatkozó általános szabályok

1. A szövetség politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak sem anyagi, sem egyéb támogatást nem nyújt.

IV.

Tagdíj

1. A szövetség tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összege évi 120.000,- Ft, amelyet a megalakuláskor a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év január 31. napjáig kell egy összegben, egy évre előre, a szövetség házipénztárába vagy a szövetség bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.

A szövetség megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év január 31. napjáig köteles a szövetség házipénztárába vagy a szövetség bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.

V.

A tagság

1. A szövetség olyan egyesület, amely két tag részvételével is alapítható, működtethető. A szövetség tagja egyesület, alapítvány, egyéb jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy civil társaság lehet; szövetség tagja természetes személy nem lehet. A szövetség tagja lehet az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki a szövetség célkitűzésével egyetért és a célok megvalósítása érdekében tevékenységében aktívan részt kíván venni, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.

VI.

A tagsági jogviszony keletkezése

1. A szövetségi tagság az alapításkor a szövetség nyilvántartásba vételével keletkezik. A szövetség megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

VII.

A tagsági jogviszony megszűnése

1. A tagsági jogviszony megszűnik:

a./ A tag kilépésével.

b./ A tag jogutód nélküli megszűnésével.

c./ A tag kizárásával.

2. A tagsági jogviszonyát a tag a szövetség elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.

3. Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja a szövetség tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

Kizárható a tag akkor is, ha elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag akkor zárható ki, ha a legalább egy hónapos mulasztás elteltét követően a tagdíjhátralék teljesítése eredménytelen maradt.

A kizárási eljárást bármely tag vagy szövetségi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag a törvényes képviselő mellett, illetve helyett meghatalmazott képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül a szövetség közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően az elnökségnek haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra össze kell hívnia a rendkívüli közgyűlést. A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

VIII.

A tagok jogai

1. A szövetség tagja jogosult:

a./ a szövetség tevékenységében részt venni

b./ a szövetség szolgáltatásait igénybe venni

A szövetség tagja – képviselőjén keresztül - jogosult:

a./ a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni

b./ a szövetség irataiba betekintetni

c./ arra, hogy a szövetség tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

A tag a közgyűlésen a szavazati jogát törvényes képviselője helyett meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.

A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

IX.

A tagok kötelezettségei

1. A szövetség tagja:

a./ Nem veszélyeztetheti a szövetség céljainak megvalósítását és a szövetség tevékenységét.

b./ Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.

c./ Köteles a szövetség alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.

d./ Köteles székhelyének, továbbá képviselője lakcímének megváltozását az adatváltozást követő 30 napon belül az elnökséghez bejelenteni.

X.

A szövetség szervei

1. A szövetség szervei:

a./ Közgyűlés,

b./ Elnökség,

c./ Felügyelőbizottság.

A Közgyűlés

2. A közgyűlés a szövetség legfőbb döntéshozó szerve.

3. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály módosítása;

b) a szövetség megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) a vezető tisztségviselő és a felügyelőbizottsági tag megválasztása, visszahívása;

d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;

e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek a szövetség vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;

f) közhasznúsági melléklet elfogadása;

g) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő a szövetséggel munkaviszonyban áll;

h) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a szövetség saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával, illetve ezen személyek kapcsolt vállalkozásával köt;

i) a jelenlegi és korábbi szövetségi tagok, a vezető tisztségviselők, illetve a felügyelő bizottsági tagok elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

j) 500.000,- Ft összeget meghaladó szerződések megkötése, kötelezettségvállalások megtétele;

k) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

4. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.

5. A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen a szövetség székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen az összes részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

A közgyűlési meghívó tartalmazza a szövetség nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze.

A közgyűlési meghívót a szövetség székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a fentiek szerint szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

6. Az elnök köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a./ a szövetség vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b./ a szövetség előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c./ a szövetség céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében szükséges intézkedést megtenni vagy a szövetség megszüntetéséről dönteni.

7. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

8. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint a két fős szavazatszámláló bizottságot.

9. A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, a tagot megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza

a) a szövetség nevét és székhelyét;

b) a közgyűlés helyét és idejét;

c) a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét;

d) a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;

e) a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.

A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és két erre megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti.

10. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit, illetve akinek hozzátartozóját, illetve ezen személyek kapcsolt vállalkozását a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel, illetve akinek hozzátartozójával, illetve ezen személyek kapcsolt vállalkozásával a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki, illetve akinek hozzátartozója, illetve ezen személyek kapcsolt vállalkozása ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója, illetve az ő vagy a hozzátartozója kapcsolt vállalkozása érdekelt a döntésben, aki a szövetségnek nem tagja;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

11. A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A szövetség alapszabályának módosításához, a szövetség egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A szövetség céljának módosításához és a szövetség megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

12. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak a szövetség honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

Elnökség

13. Az elnökség a szövetség 4 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe.

14. Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra. A vezető tisztségviselői megbízás a tisztségnek a kijelölt, megválasztott vagy kinevezett személy által történő elfogadásával jön létre.

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

a./ a megbízás időtartamának lejártával;

b./ visszahívással;

c./ lemondással;

d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A közgyűlés a vezető tisztségviselőt bármikor – indokolás nélkül – visszahívhatja. A visszahívásról a közgyűlés az általános szabályok szerint dönt.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról a szövetséghez címzett, a szövetség másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

15. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.

A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

16. A szövetség vezető tisztségviselői:

A szövetség elnöke:

Horváth Csaba (születési hely és idő: Zalaegerszeg, 1966. május 20., anyja neve: Nagy Ilona, lakcíme: 8960 Lenti, Bánffy Miklós utca 27.)

A szövetség alelnöke:

Bánfai Zoltán (születési hely, idő: Budapest, 1969. február 09.; an.: Komlósdi Ilona,; lakcím: 1215 Bp. Deák F. u. 51/B.)

Az elnökség tagjai (alelnökei):

Pünkösti Péter (születési hely és idő: Veszprém, 1964. január 29., anyja neve: Szőke Mária, lakcíme: 2071 Páty, Szőlőskert utca 19.)

Füzesréti Bálint László (születési hely, idő: Debrecen, 1979. július 03., anyja neve: Somogyi Mária, lakcíme: 1223 Budapest, Völgy utca 5.)

ifj. Ézsiás Tibor (születési hely és idő: Budapest, 1980. június 4., anyja neve: Mészáros Éva, lakcíme: 1025 Budapest, Felsőzöldmáli út 52.)

A szövetség törvényes képviseletét az elnök és alelnök önállóan, míg bármely másik két elnökségi tag együttesen látja el. A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.

A képviseleti jog gyakorlásának módja: az elnök esetében önálló, míg a többi elnökségi tag esetében a fentiek szerint együttes (bármely másik két elnökségi tag együttesen képviseli a szövetséget).

17. Az elnökség hatáskörébe tartozik:

a./ a szövetség napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b./ a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c./ az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d./ a szövetségi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e./ a közgyűlés összehívása, a tagság és a szövetség szerveinek értesítése;

f./ az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

g./ részvétel a közgyűlésen és válaszadás a szövetséggel kapcsolatos kérdésekre;

h./ a tagság nyilvántartása;

i./ a szövetség határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

j./ a szövetség működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

k./ a szövetséget érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a törvényben előírt intézkedések megtétele;

l./ a tag felvételéről való döntés,

m/ döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy az alapszabály a hatáskörébe utal.

18. Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tarja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen a szövetség székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza a szövetség nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

Az elnökségi ülésre szóló meghívót a szövetség székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

19. Az elnökség határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit, illetve akinek hozzátartozóját, illetve ezen személyek kapcsolt vállalkozását a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel, illetve akinek hozzátartozójával, illetve ezen személyek kapcsolt vállalkozásával a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki, illetve akinek hozzátartozója, illetve ezen személyek kapcsolt vállalkozása ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója, illetve az ő vagy a hozzátartozója kapcsolt vállalkozása érdekelt a döntésben, aki a szövetségnek nem tagja;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

20. Az elnökségi ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jelenlévő elnökségi tagok írnak alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).

Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak a szövetség honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

Felügyelőbizottság

A felügyelőbizottság a szövetség 4 felügyelőbizottsági tagból álló felügyelő szerve. Dönt a hatáskörébe utalt kérdésekben.

21. A felügyelőbizottság tagjait a közgyűlés választja meg határozatlan időtartamra. A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony az elfogadásával jön létre.

Megszűnik a felügyelőbizottsági megbízatás:

a/ visszahívással;

b/ lemondással;

c/ a felügyelőbizottsági tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

d/ a felügyelőbizottsági tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

f/ a felügyelőbizottsági taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A közgyűlés a megválasztással azonos eljárással bármikor – indokolás nélkül – dönthet a felügyelőbizottsági tag visszahívásáról. A visszahívásról a közgyűlés az általános szabályok szerint dönt.

A felügyelőbizottsági tag megbízatásáról a szövetséghez címzett, a szövetség vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új felügyelőbizottsági tag kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

22. A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a szövetség vezető tisztségviselője.

A felügyelő szerv tagja a szövetség vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet. A felügyelő szerv tagja kötelezően vesz részt a vezető szerv ülésén, ha jogszabály így rendelkezik.

A felügyelő szerv köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a döntéshozó szervet vagy az ügyvezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;

b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

A döntéshozó szervet vagy az ügyvezető szervet a felügyelő szerv indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a döntéshozó szerv és az ügyvezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult.

Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.

23. A felügyelőbizottság tagjai:

A felügyelőbizottság tagjai:

Horváth Tibor lakcím: 8700 Marcali, Berzsenyi D. u. 5.; születési hely, idő: Marcali 1959. április. 01.; Orbán Mária,

Golembsky Péter lakcím: 1165 Budapest Olga utca 35 1 A.; születési hely, idő: Budapest 1977 június 24.; Koncz Ágnes Ilona

Ackermann Gergely lakcím: 9028 GYŐR, Szabadi u. 11/A.;születési hely, idő: Győr 1981. május 21. an.: Bolla Márta,

A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a szövetség ügyvezetésétől (elnökség) függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.

24. A felügyelőbizottság hatáskörébe tartozik:

- az ügyvezetés ellenőrzése a szövetség érdekeinek megóvása céljából;

- a szövetség működésének, gazdálkodásának ellenőrzése.

A felügyelőbizottság a hatáskörébe tartozó feladatok gyakorlása során – annak érdekében - a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól, szerződő partnereitől pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a szövetség könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

25. A felügyelőbizottság köteles a tagok döntéshozó szerve elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni. A felügyelőbizottság a szövetség irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a szövetség munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a szövetség fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és a szövetség költségén szakértővel megvizsgáltathatja.

26. A felügyelőbizottság üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tarja. A felügyelőbizottsági ülést a felügyelőbizottság elnöke legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen a szövetség székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

A felügyelőbizottsági ülésre szóló meghívó tartalmazza a szövetség nevét, székhelyét, a felügyelőbizottsági ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a felügyelőbizottsági tagok álláspontjukat kialakíthassák.

27. A felügyelőbizottság határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A felügyelőbizottság határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott felügyelőbizottsági tagok több mint a fele jelen van. Két felügyelőbizottsági tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit, illetve akinek hozzátartozóját, illetve ezen személyek kapcsolt vállalkozását a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel, illetve akinek hozzátartozójával, illetve ezen személyek kapcsolt vállalkozásával a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki, illetve akinek hozzátartozója, illetve ezen személyek kapcsolt vállalkozása ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója illetve az ő vagy a hozzátartozója kapcsolt vállalkozása érdekelt a döntésben, aki a szövetségnek nem tagja;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

28. A felügyelőbizottság határozatait a felügyelőbizottsági ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak a szövetség honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

X.

Záró rendelkezések

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

Kelt: Budapesten, 2017 év. november hó 29. napján

……………………………………………..

Horváth Csaba

elnök

Ellenjegyzem.

Budapest, 2017. november 29.

dr. Erdey Péter


195 views

© 2023 by Sasha Blake. Proudly created with Wix.com